Testmozgás és stresszállóság

Ezerszer hallottad: csökkentened kell a stresszt! De mi is valójában a stressz?
A mellékvesekéreg által termelt kortizolt a legtöbben egyfajta stressz hormonként ismerik. Ennek oka, hogy bizonyos szituációkban az adrenalin mellett ennek a mennyisége is megnő, felkészítve minket a nehéz helyzetekre, méghozzá úgy, hogy aktiválja a szervezet energiaforrásait. Ekkor a pulzus, vérnyomás megnő, hogy az izomszövetekhez minél több friss oxigén és táplálék jusson. Miután ez a stresszes állapot lecseng, a kortizol szintje lecsökken.

Érdekesség: a kortizol hormon szintje napszaki ingadozást is mutat, vagyis mennyisége nem állandó (reggelente nagyobb). A kortizol a normál stresszválasz alapvető része, de hiánya súlygyarapodást, ízületi diszkomfortot, negatív érzelmeket és egyéb problémákat okozhat, rontva az életminőséget. Kutatások kimutatták, hogy a rendszeresen sportoló személyeknek jobb a steressztűrő képességük. Amikor a szervezet stresszes, a szív- és érrendszer kénytelen keményebben dolgozni, mivel a pulzusszám és a vérnyomás emelkedik. A rendszeresen sportoló egyének azonban jobban tudják szabályozni a pulzusszámot és a hangulatot a stressz hatására. Tanulmányok azt mutatják, hogy a testmozgás okozta stressz segít a szervezetnek alkalmazkodni a szimpatikus idegrendszeri reakció-a harc vagy menekülés-hatására bekövetkező változásokhoz, így a test hatékonyabban reagál más stresszes helyzetekre Más szóval, ugyanaz az idegrendszeri tevékenység, amely felkészíti a testet a testmozgás metabolikus szükségleteire, felkészíti a testet a stressz kezelésére is. Ezért rendszeres testmozgással a test jobban felkészültté és ellenállóbbá válik, ezáltal csökkenti a test stresszes állapotban való elhasználódás mértékét.

Sokan nem veszik annyira komolyan a stresszt, mint kellene, mert úgy vélik, hogy ez csak egy olyan lelkiállapot, amely fizikailag nem befolyásolja őket. A legutóbbi neurológiai tesztek azonban azt állítják, hogy a szervek működése részben a mentális állapothoz kötődik. A mozgás központja az agyban, a primer motoros kéreg, össze van kötve a mellékvesék működésével, ahol a hormonok, mint például a kortizol és adrenalin termelődés a testet felkészítve a nehéz helyzetekre, aktiválja a szervzet energiaforrásait. Ez azt mutatja, hogy a mozgás, nagy szerepet játszik a stressz ellenálló képességben, és megmagyarázhatja, hogy a rendszeres testmozgást végzők miért reagálnak jobban stresszes helyzetekre. Ezen kívül az eredmények magyarázatot adnak arra, hogy az összpontosító gyakorlatok, például a jóga és a Pilates miért kapcsolódnak gyakran a stresszoldáshoz.

Mit tehetsz a stressztűrő képesség növelése érdekében?
Az American Heart Association napi 30 perc testmozgást javasol heti öt napon a szív- és érrendszer egészségének javítására. A gyakorlatokat rövidebb időtartamokra lehet bontani, hogy illeszkedjenek a napi ütemtervükhöz, például napi 10 perces gyakorlatokhoz. Mivel a motoros kéreg axiális területe erősen kapcsolódik a stresszreakcióhoz, néhány alapvető gyakorlat hozzáadása segíthet a szervezetnek a stressztűrő képesség kialakításában. Ha minden nap időt szánsz a stressz csökkentésére, drámaian javíthatja életminőséged és hosszú távú egészséged. A stresszálló életmód alapja a rendszeres testmozgás, az egészséges táplálkozás és a rendszeres alvási ritmus ( 7-9 óra ) kialakítása.
doTerra science
#stressz #stressztűrőképesség #nyugalom #harmónia #motoroskéreg #súlygyarapodás #pajzsmirigyalúlműködés