Hogyan veszélyeztetik a szívet a szájüregi baktériumok?

Miért más a doTerra Onguard fogkrém és Onguard szájvíz?

https://illatdoktor.hu/termek/dterra_on_guard_fogkrem_125g.html

https://illatdoktor.hu/termek/dterra_on_guard_szajviz_473ml.html


A foglepedék kialakulása és a szájüregi mikroorganizmusok

A fogakon, a nyelven, a szájüregben rengeteg baktérium található. A megfelelő szájhigiénia hiányában a mikroorganizmusok akadálytalanul elszaporodhatnak. Először lepedék rakódik le, majd fogkő keletkezik, ami nem egyszerűen csúnya látvány, hanem fogszuvasodás és parodontitisz (fogágybetegség) kialakulásához vezet. A szájüreg a mikroorganizmusok több száz fajának ad otthont. Egy grammnyi lepedékben körülbelül egy billió baktérium található, egy milliliter nyálban pedig a számuk akár egy milliárd is lehet. Az összes baktériumot alapos fogmosással sem tudjuk elpusztítani, és ez így van jól, hiszen legtöbbjük fontos feladatot lát el; erősítik az immunrendszert és védik a nyálkahártyát. Ezek a parányi élőlények csak akkor válnak károssá, ha alkalmat adunk nekik, hogy elszaporodjanak. A megfelelő szájhigiénia hiányában ez be is következik. A nyál enzimei ilyenkor már nem elegendőek ahhoz, hogy megakadályozzák a baktériumok igencsak gyors elszaporodását. A baktériumok lepedéket képeznek, ami veszélyezteti a fogakat. Az apró mikroorganizmusok savakat termelnek, amelyek feloldják a fogzománcot. Közben kellemetlen szagú gázok keletkeznek: kén-hidrogén és ammónia.

Hogyan veszélyeztetik a szívet a szájüregi baktériumok?

A szájüregben számtalan baktérium hemzseg. Ezek némelyike folyamatosan zsírmolekulákat választ ki, amelyek az ereket és a szívet is veszélyeztethetik. A magas vérzsírszint veszélyes, mivel a vérben keringő, fölösleges mennyiségű, többféle eredetű és szerkezetű lipid (zsír) molekulák lerakódnak az ütőerek (artériák) falának belső oldalán, ahol gyulladásos reakciót provokálnak, illetve úgynevezett plakkokat képeznek, a korábban rugalmas erek egyre merevebbek és merevebbek lesznek, szűkület is kialakulhat. Ezt nevezzük érelmeszesedésnek, más néven arterioszklerózisnak, ami a szívinfarktus és a stroke első számú rizikófaktora. Az érelmeszesedés kialakulásában a fizikai aktivitás hiánya, a dohányzás, a túlsúly, a genetikai hajlam, valamint az egészségtelen zsírokat tartalmazó étrend játszik szerepet. A tudósok azonban nemrég egy további rizikófaktorra bukkantak, ami szerepet játszhat az érelmeszesedés kialakulásában: olyan zsírokról van szó, amelyeket szájüregi és bélbaktériumok termelnek.

Végzetes reakciók

Az erek falában lévő immunsejtek a baktériumok által termelt zsírokat idegenként ismerik fel, bakteriális fertőzés jelének tekintik ezeket, és „riadóztatják” az immunrendszer többi elemét. Egy gyulladásos láncreakció indul be, ami hosszú távon károsítja az ereket. Enzimek a baktériumok által termelt zsírokat alkotóelemeikre bontják. Ez azonban tovább rontja a helyzetet, mivel a zsírok lebontásából származó alkotóelemekből olyan molekulák épülnek fel, amelyek továbbra is fenntartják a gyulladásos reakciókat.

Beteg fogíny, beteg erek

Az már régóta ismert tény, hogy azok körében, akik fogínygyulladástól szenvednek, nagyobb az érelmeszesedés kockázata. A baktériumok által termelt, most felfedezett zsírok nyilvánvalóan kulcsszerepet játszanak ebben. A megfelelő szájhigiénia és esetleges fogínygyulladás esetén annak teljes körű kezeltetése nemcsak a fogak, hanem az erek érdekében is fontos, hiszen így az érelmeszesedésnek legalább az egyik rizikófaktora kiküszöbölhető. Az érelmeszesedés egy alattomos folyamat, már fiatalkorban elkezdődhet, de a következmények jelentkezéséig több évtized is eltelhet.

Egyéb mikoorganizmusok a szájüregben

A szájüregben nem csak baktériumok élnek. Ostoros egysejtűek, amőbák és gombák is. Az amőbák közé tartozik az Entamoeba gingivalis, ami a fogínyen tapad meg, és néha bejut a mandulákba. Baktériumokkal táplálkozik. A Candida albicans nevű élesztőgomba fonalszerűen növekszik és bevonja a szájnyálkahártyát. Egészséges szájban a gombák alkotta szövedék nem ártalmas. A szájhigiénia hiányában azonban gyorsan elszaporodnak. A következmény pedig a szájpenész, ami fehéres tapadós lepedéket képez a nyelven és a nyálkahártyán.

Mikor kell fogkefét cserélni?

Kéthavonta ajánlott új, puha sörtéjű fogkefét beszerezni, 12 hét után ugyanis 30 százalékkal csökken a sörték tisztító hatása. Kommentár nélkül: hazánkban csak hétmillió fogkefe fogy egy évben, ami egy lakosra vetítve átlagosan 0,8 fogkefét jelent. Nyugat-Európában 2-3 fogkefe jut egy emberre.

Tipp: betegség (megfázás, herpesz) után érdemes új fogkefét venni, így elkerülhetjük az újrafertőződést.
Forrás: WEBBeteg